Fizetési Adatok
2019-2020
Összegzés

Ígéretemhez híven küldöm az összesített adatokat. Nagy örömömre szolgált, hogy idén közel háromszor annyian töltötték ki a kérdőívet, mint az elmúlt 2 év során.

Az eredményeket összefoglaltam teljes piac és lebontva létszám, régió, cég típus szerint is.

Fontos, minden évben elmondom, hogy mindenki magához mérten olvassa az adatokat, pl. ahol most is piac felettiek a bérek, ott is más az emelés mértéke vagy ahol évek óta leszakadt a cég a versenypiactól. Ez különösen fontos most, amikor az elmúlt 2-3 évben sok helyen komoly bérfejlesztéseket hajtottak végre.

Háttér

• Több, mint 2000 cégnek ment ki a megkeresés
• cégtípusok: kereskedelem, szolgáltató szektor, termelő vállalatok
• iparág tekintetében tudatosan teljesen vegyes az összetétel: autóipar, bank, biztosító, gyógyszeripar, építőipar, vegyipar, épületgépészet, szórakoztató iparág, FMCG, retail, B2B, reklámipar, nehézipar
• földrajzi elhelyezkedés: Kelet, Nyugat és Közép-Magyarország

Eredmények:

A tavalyi évhez képest színesebb eredmények érkeztek előre vetítve a gazdaság gyengülését. Míg tavaly nem volt cég, ahol ne terveztek volna emelést, most ilyennel is találkoztunk. Általánosan a visszafogottabb, óvatosabb megközelítés a jellemző. Több helyen várják a gazdaság stagnálását vagy éppen csökkenését. Ehhez kapcsolódóan bár még mindig sok a létszámbővülésre érkezett adat, de megjelent az ellentéte a létszámcsökkenés is, és még több hely, ahol nem terveznek semmilyen változást.

A csatolt excel táblában részletesen minden megtalálható, de azért pár adat számokban itt is összefoglalva:

Fizetésemelések

• fizikai munkaerő – itt a legmagasabb a terv – 0-10% között, sőt a termelő szektorban 10-20% is előfordult
• szellemi, de nem mérnök – 50% 0-5 %, 50% 5-10 % közötti emelést tervez
• szellemi, mérnök – 5-10 % közötti emelés
• vezetők – 1/3 nem tervez emelést, többség 0-5 %, 20 % 5-10 % között

Cafeteria

Sokat lehetett hallani a piacon az elmúlt években, hogy megszüntették a cafeteria-t, mint juttatás, inkább készpénzben adják oda. A beérkezett adatok alapján ez nem igaz vagy nem teljesen úgy J Mindenkinél van, az átlag összeg 100-300.000 Ft között, 25-30 %  400.000 Ft felett.

Létszámváltozás

Ahogy fentebb is utaltam rá, nagy része a cégeknek nem tervez bővülést, körülbelül 10-15 % aki igen, ők 0-5 % közöttit és megjelent a létszámcsökkenés 15-20 % -nál a cégeknek.

Munkaerő megtalálása a tavalyi évhez képest

Nagy részében azt nyilatkozták a cégek, hogy vagy ugyanolyan nehéz, vagy nehezebb találni megfelelő szakembert, de mellette egyes régiókban (pl. Nyugat-Magyarország) és iparágban (kereskedelem, szolgáltatás) megjelent, a könnyebb találni kategória is. Saját tapasztalatunk azt mutatja, hogy erre valóban vannak jelek az utolsó negyedévben, a jelöltek is visszafogottabbak lettek, kevesebb az ajánlatuk viszont nagyon fontos elem – találni lehet, de a minőség még mindig probléma.

Hol vannak hiányszakmák

Jellemzően a 10 fő alatti cégek maguk keresnek, sokszor ismerősöket vesznek fel, így náluk ez relevánsan nem jelenik meg. A nagyobb cégek 70%-a viszont egyértelműen jelezte, hogy fizikai dolgozót nagyon nehéz találniuk, 30 %-a küzd a szellemi beosztott és mérnöki keresésekkel is, felsővezetők megtalálása viszont szinte senkinek nem okoz problémát.

Megjegyzés, javaslat – Ezutóbbi azért is van, mert többnyire külső szakemberre, személyzeti tanácsadó cégre bízzák a keresést. Ők már csak a végeredményt látják, azt nem, hogy a kereső cég esetleg mennyire küzd minőségi jelöltek felkutatásával. Sokkal több egyéb szakember keresést is érdemes lenne kiadni, mert higgyék el a végén a költség mindent egybevetve (többszöri saját hirdetés, időveszteség, több ember munka idejének lekötése stb.) nem lesz több.

Én mindig azt javasolom, hogyha van egy olyan tanácsadó cég, akiben megbíznak, üljenek le beszéljék át, hogy milyen keresések várhatóak és a tanácsadó adjon tanácsot, hogy mi az, amit javasol, hogy maga keressen a cég, mi az, amit adjon ki külső szolgáltatónak. Még ezen belül is lehet, hogy van amire egy másik tanácsadó cég jobb lehet, mint ők maguk. Egy szakmailag helyén lévő tanácsadó lelkiismeretes tanácsot fog adni és nem fogja mindenre azt mondani, hogy majd ők megkeresik.

Ki hogyan keres szakembert

A válaszadóknak még mindig csak a fele vesz igénybe külső segítséget. Sokan maguk keresnek vagy kölcsönző cégtől kölcsönöznek. Hozzá teszem, hogy ügyfél oldalon még ma is keveredik a közvetítő, kölcsönző és fejvadász fogalmak definíciója, így lehet a kép nem teljesen a valóságot mutatja.

Még egyszer azt tudom javasolni, hozzáértő szakemberrel érdemes átbeszélni a kereséseket.

Ki mit vár 2020-ra a gazdaságban

A cégek egyharmada fellendülést, a többség stagnálást illetve 15-20% a gazdaság lassulását, visszaesését gondolja. Érdekes látni, hogy a kisebb cégek bizakodóbbak ezúttal, mint a nagyok. A nagyok ennek ellenére mégis magasabb emelést, létszámbővülést adtak meg, mint a kisebb cégek.

Egyéb megjegyzések:

Idén ide azokat a megjegyzéseket gyűjtöttem, ami megjelent plusz információként a felmérésben és tudok konkrét tapasztalatokat, véleményt megosztani a mi részünkről is.

• van-e adat/tapasztalat, hogy a külföldről hazatért magyarok aránya mekkora a munkaerő piacon – amit mi látunk: az elmúlt hónapokban Anglia irányából kerestek meg többen, hogyha tudunk valami lehetőséget, szívesen hazajönnének. Brexit /nem Brexit az oka, nem derült ki, de a bizonytalanságot senki sem szereti. Németország, Ausztria, Svájc területéről is jönnének szívesen haza, de egyelőre még mindig annyival jobban keresnek kint és az élet maga annyival kiszámíthatóbb, nyugodtabb, hogy a többség marad. Sokkal nyitottabban és szívesebben vállalnak most már a magyar kollegák is régiós feladatkört, de úgy, ha itthon van a privát székhelyük.
• többen írták, amit már én is megfogalmaztam feljebb – valóban érezhető egy kisebb könnyebbség a keresésekben, de a minőség az elmúlt 2-3 évben nagyon visszaesett. Mire ez rendeződik, még ha valóban is jön egy gazdasági visszaesés, elbocsátások, felszabaduló munkaerő 1-2 év mire rendeződik. Mindannyian tudjuk első körben azokat fogják elbocsátani, akiket lehet, ha nem kényszerülnek rá, nem is vettek volna fel pár éve még.
• egyetemi gyakornok, kinevelés, lojalitás kérdéskör – sokan panaszkodnak hasonlóra, felvesznek gyakornokokat, tréninget kapnak, betanulnak és aztán hipp-hopp elmennek. Sajnos vagy nem sajnos ez a fiatalok jellemzője, de nemcsak a maiaké. A mai 40-50-es generáció önéletrajzai is többségében úgy néznek ki, hogy az első 2-3 munkahelyet az első 5-6 évben elfogyasztják. Addigra tanulnak meg dolgozni és jobban látják már, mit is akarnak valójában. Gyakornokokkal többségében lyukakat lehet tömködni egy időre, de mindig számolni kell azzal, hogy őt is pótolni kell. A másik dolog, sokan azért is gondolkoznak gyakornokban, mert jóval olcsóbb munkaerő és azt remélik alacsonyabb költségen a végén lesz egy szakemberük. De a gyakornok aztán kis tapasztalatot szerezve, ha talál egy kedvezőbb lehetőséget elmegy. Érdemes időközben több feladatot és magasabb bért adni neki, akkor lehet esély, hogy marad. Az is fontos a gyakornokot honnan vesszük fel. Ha az egyik elit egyetem tanulója volt, ő maga is úgy érzi, neki valami fontosat kell csinálni. Ha gyakornokként csak kávét kell majd főznie, hamar elveszti a lelkesedését. A gyakornokokra is igaz, olyanokat vegyünk fel, akik közel állnak a mi profilunkhoz, aki büszke lehet, hogy nálunk dolgozhat.
• van, aki írta, hogy azért kényszerülnek béremelésekre, mert a környező cégek elszívják a munkaerőt magasabb bérért – itt 2 dolgot javasolnék – érdemes felülvizsgálni, hogy a mi béreink valóban piacképesek-e akkor, ha messzebb régiókat is megnézünk (fontos- azonos iparág, cégméret összehasonlítása). Lehet, nem a szomszéd bére túl magas, hanem a miénk volt eddig alacsony. Ha nem ez lesz az eredmény, akkor, ha nincs még ilyen kezdeményezés, mert sok helyen már van, a cégek vezetői/HR vezetői üljenek össze és egyezzenek abban meg, hogy legalább pl. az adott ipari park cégei egymástól nem visznek át munkaerőt.
• duális képzések, gyakornoki programok témakör – sok kritika éri az oktatást, annak rendszerét, minőségét. Sok éves interjúztatás után azt tudom mondani, ha a fiatalok arra koncentrálnak, hogy egy vagy két nyelvet valóban jól beszéljenek, nyitottak, flexibilisek legyenek, sportoljanak, hiszen annyira zaklatott már az élet, muszáj ezt levezetni, töltődni, akkor a nagyon szakmai pozícióktól eltekintve minden megtanulható. A másik oldalon meg kell a nyitottság, hogy legyen, aki tanít és ne állandóan kész szakembereket keressenek. A cégek keressenek jó személyiségeket, a többit tanítsák meg. Legyen egy komoly utódlási politikájuk, folyamatos tréningekkel, képzésekkel.

Ne akkor kapkodjanak, ijedjenek meg, amikor éppen felmond valakit. Legyen 1-2 ember a fejükben, aki át tudja venni a munkát és egy újabb zöldfülűt meg betanít.

• hatékonyság – ahogy a megjegyzést író is jelezte, egyetértek, amit írt – sokat beszélünk létszámhiány, fizetésemelések, de nem beszélünk még mindig vagy megint (?) a hatékonyságnövekedésről. Magyarország még mindig hátrébb van sok más országhoz képest. Nehezen fogadjuk el az újonnan bevezetett vagy bevezetendő rendszereket, folyamatokat, amik a végén segíteni fogják a mi munkákat és segítik a jobb hatékonyságot is. Az is igaz, megjárva sok nemzetközi cég nemzetközi irodáját, amíg kint van mindenre ember, nálunk az ország mérete, jövedelmezősége miatt 2-3 pozíciót is ellát egy szakember. Így sok esetben tűzoltás van.
• robotok – elsősorban a termelésben, de egyre több helyen látni robotokat dolgozni, ez mint munkaerő tényező még nem jelent meg a felmérésben, pedig évről évre egyre nagyobb szerepük van/lesz először a mechanikus, ismétlődő munkák területén, de a mesterséges intelligencia már összetettebb feladatokat is képes lesz majd ellátni.
• környezetvédelem – ez sem jelent meg akár plusz megjegyzésként, pedig egyre több cég fordít erre pénzt, energiát. Azért tartom fontosnak kiemelni, mert az új generációnak nagyon fontos, hogy a cég, ahol dolgozik tegyen a fenntarthatóbb életért, a környezetvédelemért.

Összegzés:

A piac munkalehetőségek szempontjából idén is kedvező volt, a jelölteknek egészen az utolsó negyedévig többségében több ajánlatuk is volt, tudtak válogatni. Egy iparág, ami kimondottan szenvedett, az autóipar. Itt már közel egy éve halljuk az ügyfelektől, hogy visszaestek a megrendelések, új embereket nem vesznek fel. Az építőipar tovább szárnyalt, de sok a befejezetlen építkezés amire van esély, hogy úgy is marad. Jövő évre, de legkésőbb 2021-re ez az iparág is csökkenést prognosztizál.

A fizetésemelésekkel óvatosabbak a cégek, minőségi munkaerőt találni kihívás mindenki számára, legyen az egy cég vagy egy tanácsadó partner. A jelöltek fizetési elvárásai nagyon széthúznak, van, aki még mindig nem tudja mit ér a piacon a tudása, van, aki viszont túlértékeli vagy csak úgy bemond egy számot, vagy bejön vagy nem. A realitás valahol ott van, amelyik fizetési szinten a többség elvárása szerepel.

Tavaly is javasoltam, a nehéz munkaerő helyzet ellenére, ne vegyük fel, aki csak félig jó. A végén többe fog kerülni, mintha nem is jött volna hozzánk. Várjuk ki a jó szakembert, többször bebizonyosodott, érdemes. Egy újabb keresésnél befutnak a megfelelő jelöltek, holott csak pár hét telt el az előző kereséstől.

2020-ra a gazdaságot stagnáló vagy csökkenő helyzetben képzeli a szakemberek többsége, de ez ne ijesszen meg minket. A 2008-as válság kitermelte a válságmenedzsereket, lesznek szakemberek, akik majd tudnak segíteni, ha valóban szükség lesz rá. A gazdaság egy folyamatosan hullámzó rendszer, nem lehet egyfolytában fent, különben ellustulnánk J. Lehet, hogy több befektetett energiával érjük el ugyanazt az eredményt, de el lehet érni. Merni kell újítani, nyitni és változtatni a megszokott dolgokon, ha kell.

Kitartást mindenkinek az év végéhez és egy sikeres 2020-as Évet kívánok Önöknek!

Ha bármivel kapcsolatban kérdésük van, nyugodtan keressenek. Bízom benne, idén is tudtunk valami pluszt adni az általános fizetési tanulmányokhoz képest.