Ha egy olyan önéletrajzot kapunk, mint amit az előző cikkünkben összeszedtünk, akkor könnyű dolgunk lesz. De ez az esetek nagy százalékában nem így van. Vagy azzal találkozunk, hogy nagyon rövid, nem igazán informatív vagy éppen, hogy végtelen terjengős, a lényeget nagyon kell keresni, sok benne az általánosság. Sokat tud segíteni egy jól megírt önéletrajz, de óva intünk mindenkit attól, hogy „csak” egy önéletrajz alapján döntsön. Találkoztunk már gyengébben megírt anyaggal, de nagyon jó szakemberrel a háttérben és az ellenkezőjével is, hogy profin összerakott CV mögött egy szakmailag jóval gyengébb jelölt volt. Az ideális az lenne, ha a kettő közelítene egymáshoz, de ez nem mindig van így. Amit javasolni tudunk:

• nézzük meg minden adat, ami szükséges nekünk rajta van
• nincsenek benne időbeli lyukak
• érthető-e, logikus-e a felépítése
• mennyire passzol a mi pozíciónkhoz tartozó elvárásokhoz
• átolvasva mik az első kérdéseink, esetleg kételyeink, van-e bennünk bizonytalanság bármivel kapcsolatban (nyelvtudás, végzettség, tapasztalat, valóban elvégezte az iskolákat, miért vált sokszor, mit fed le pontosan pozíció, amiben dolgozott, ma már ezerféleképpen hívnak feladatköröket, érdemes tisztázni, ahol a jelölt dolgozik ott az ő munkaköre mit tartalmaz, értjük biztosan mit csinál a jelölt a pozíció név alapján)

Biztos, hogy lesznek kérdéseink, ez nem is kérdés J.  Kérdezzük meg egy előzetes rövid telefonos vagy online megbeszélés keretében, mielőtt bárkit berángatunk magunkhoz egy másfélórás beszélgetésre, ahol lehet negyedóra után kiderülnek, tisztázódnak olyan kérdések, ami után nem lépünk tovább. Ezt hívjuk mi szakmailag előszűrésnek. Egyben a jelöltnek is lehetőséget adunk, hogy 1-2 számára fontos kérdésre előzetesen választ kapjon és akkor a személyes, hosszabb interjú már közös alapokról tud indulni. Nagyon sok időt és felesleges bosszankodást lehet megspórolni ezzel és a jelöltek is végtelen hálásak szoktak érte lenni.

Záró gondolatként még egyszer amire szeretném felhívni a figyelmet az önéletrajzokkal kapcsolatban, ne ítéljünk egy papír alapján, adjunk bizalmat és inkább tisztázzuk, ami aggály bennünk, mert lehet egy telefon mindenre választ ad. Példa- azt hisszük sokat vált, kiderül kétszer nevet változtatott a cég, olyan mintha három munkahelye lett volna, holott ugyanott dolgozik 15 éve. Csak a jelöltnek ez természetes, mi nekünk nem. Ezért hangsúlyozzuk a jelölteknek például egy ilyen esetben, hogy zárójelbe írja oda: „jogutódja előző cégemnek”. Emellett a papír szinte semmit nem mond a személyiségünkről, ehhez muszáj beszélnünk, beszélgetnünk.

Biztos sokan találkoztak már azzal a helyzettel, hogy hirtelen össze kell rakni egy önéletrajzot bármilyen okból, külső, belső pályáztatás, iskolába jelentkezés, stb. és mi húzzuk, vonjuk, halasztjuk az időt és csak nincs az ínyünkre, hogy leüljünk és megírjuk. A válaszunk, hogy miért: mert egyáltalán nem olyan egyszerű megírni egy jó önéletrajzot és éppen ezért piszok sok idő. Az, amit valaki egy óra alatt összecsap, az olyan is. Az sem jó, ha valaki sosem elégedett az eredménnyel és hetekig dolgozik egy önéletrajzon, de az biztos, hogy egy megfelelő önéletrajz összeállítására egy hétvége rámehet. Abban szeretnénk most segíteni, hogy szerintünk milyen egy jó CV.

• Formai követelmény – pdf-ben küldjük, a file neve a nevünk, maximum 2 oldal.
• Motivációs levél- rövid, lényeg: ezt tudom, ennyi tapasztalatom van, ebben és ebben ilyen terület érdekel, miért gondolom, hogy passzolok az adott álláshoz – Mindezt max. 6-8 mondatban. Ez lehet annak az email-nek a tartalma, amivel a CV-t beküldjük. Az egésznek a lényege, hogy gyorsan áttekinthető és világos, kik vagyunk és mit tudunk.
• Elérhetőségek, alap adatok
  • telefon, amit felveszünk;
  • email, amit nézünk;
  • születési idő – felesleges kihagyni, kiszámoljuk az iskolák alapján, de legkésőbb a találkozáskor kiderül;
  • családi állapot;
  • lakhely – nem kell állandó meg ideiglenes, csak ha ezzel üzenni akar az illető. Például, ha valakinek Kecskeméten bejelentett címe van de Budapesten él és itt is szeretne dolgozni, akkor ne írja be Kecskemétet, mert félreviheti az egészet.
• Képzettségek
  • középiskola, ha valami jó nevű, külföldön járt vagy szakiskola (közgazdász pl.),
  • egyetemek, főiskolák pontos neve és szakok, amit végzett, munka melletti iskolákat is jelölni (sokan már az első diplomájukat munka mellett szerzik, ez mindig jó pont)
• Nyelvek- minimum középfokú tudás, nem papír, hanem tényleges tudás. Nem fest rólunk jó képet, ha beszélünk 5 nyelven….alapfokon. Ez azt sugallja, mindenbe bele kezdünk, de nem fejezzük be őket. Ahogy az élet más területén is a kevesebb néha több.
• Tréningek- minden 2 napos tréninget ne írjunk fel, felesleges, komolyabbakat viszont jelöljük
• Társadalmi tevékenység, publikációk, ösztöndíjak, iskola melletti munka, bármi, ami a személyiségünkhöz enged közelebb. Sokszor lényegtelennek tűnő dolgokat nem mesélnek el a jelöltek, csak véletlen utalnak rá, de minden számíthat, ha van köze a megpályázott céghez, pozícióhoz.
• Munkahelyek: ami nekünk nyilvánvaló, másnak nem az, hisz több tízezer cég van Mo-on.
  • Létszám, forgalom (itthoni), profil – ezek által tudja aki olvassa, hova helyezze el a jelöltet, hiszen nem mindegy, hogy egy 10 fős cégben vagyok vezető vagy egy 1000 fősben. Ezek mind más miatt nehezek, komplexek, máshol vannak a hangsúlyok.
  • Beosztás, feladatok, felelősségek, kinek riportol, ki riportol neki, elért eredmények, honnan indultunk hova jutottunk eredményekben. Kiemelni, ami kimondottan a mi nevünkhöz kötődik, projekt, eredmény, bármi ötlet. Fontos, ezeket is mind pontokba szedve, nem többszörösen összetett mondatokban elmesélve.
• Hobbi- tényleg azt, amivel foglalkozunk is és hozzunk konkrét példákat is rá pl. olvasás, akkor milyen könyvek (pl.: történelem jellegű) utazás (pl.:egzotikus tájak), sport (pl.: jóga). A lényeg, hogy személyiségünkről mondjon valamit. Olyan dolgok, ami hozzánk köthetőek és ránk jellemzők. Nem az a lényeg, hogy különleges legyen, csak tényleg rólunk szóljon.
• Utolsóként, de nem utolsó sorban szánjunk időt, pénzt arra, hogy csináltatunk magunkról pár profi fotót. Fogjuk fel ezt úgy, hogy pár évre lesz pár szuper fotónk, amit máshol is fel tudunk használni. Készülhet rólunk lazább vagy komolyabb kép is egy ilyen alkalommal. Egy jó fotózás általában kellemes élmény mindenkinek.

Ezzel kapcsolatban két-három koncepció van a jövőt illetően. Van aki mindenkit vissza akar terelni. Ebben az esetben lehet majd irodát kell bővíteni, mert be kell tartani a megfelelő egészségügyi szabályokat. Egy másik koncepció a kisebb irodabérlés és váltott munka. Végül a harmadik opció, aki teljesen virtuálisba megy át. Ők bérelnek majd területet, de csak akkor amikor bemennek, az iroda a csapatmunkáról fog szólni, a közösségi terekről. Mindez főként a cégkultúra kérdése lesz, hogy ki melyiket választja.

A szabadság megadása nem azt jelenti, hogy mindenki otthon akar maradni, sőt van aki már nagyon vágyik vissza, ez teljesen egyedi. A Home Office lehetőség felajánlása nagyon sok pozitív opciót nyújt, kisebb és messze elhelyezkedő városokba például bárhonnan szerezhető munkaerő, mert nem kell az illetőnek bejárni vagy csak max. heti egyszer. Ezzel a jelölti kör, a merítési lehetőség is sokkal nagyobb, viszont ezzel a verseny is nőni fog.

Lazul a céghez való kötődés, lojalitás a Home Officeban?

Ez egy átalakulás, változás amihez a céges oldalnak is hozzá kell szokni. Home Officeban nem lesznek olyan kötődések, éppen ezért a csapat építésnek még fontosabb szerepe lesz, mint eddig. Hiszen van olyan kollega az elmúlt évben, aki a covid miatt akár egy éve nem találkozott még senkivel a cégben, ahova felvették. Ha megnyílik az ország, lehet szabadon találkozni, kell is szervezni közös találkozásokat, legyen az egy kirándulás vagy egy közös csapatépítő tréning hétvégén.Fontos, hogy az emberek fizikailag is találkozzanak, beszéljenek. Statisztikailag kimutatott, hogy a munka sokkal hatékonyabban megy egy-egy közös személyes találkozó után, ahol mindenki tud beszélgetni mindenkivel. Olyanokkal is akikkel akár napi szinten nem is kell együtt dolgoznia.

A Home Office nagyon fel tudja borítani a munka és magánélet egyensúlyát? Teljesen elmosódtak a határok, hogy tudunk ebbe rendszert tenni?

Minden alapja a kommunikáció el kell döntenünk hogy szeretnénk dolgozni: a Home Office sok lehetőséget adhat, például ha elfáradok elmehetek sétálni, de ezt az órát később be kell pótolnom a munkában. Továbbá a Home Office által kinyílik a világ, lebontja a határokat, a földrajzi távolságokat akár otthonról dolgozhatok külföldre, vidékre vagy éppen a fővárosba.

Nehezen bírjuk a kiszámíthatatlanságat, szeretjük tudni mi fog velünk történni velünk, mit fogunk csinálni. A 3. hullámnál az a könnyebbség, hogy már vannak tapasztalások, könnyebben tudunk alkalmazkodni.

Az alábbiakban végig vesszük, hogy a fejvadász és HR szakemberek munkáját milyen háttérfolyamatok befolyásolják. Ezzel választ is adunk azokra a kritikákra, melyek felmerülhetnek velük szemben.

Sokszor fogalmaznak meg kritikát a HR és fejvadász szakemberekkel szemben. Olyan indokok merülnek fel , mint „nem jelentkeztek vissza”, „nem tudom mi lett a pályázatommal”, „interjú után eltűnt a cég”, „úgy érzem, csak addig voltam fontos, amíg bementem interjúra”. Sokan úgy érzik, hogy nem túl rugalmasak a cégek időpontegyeztetésben, nincsenek eléggé tekintettel arra, hogy a jelöltek is dolgoznak. Mások azt gondolják nem adnak át kellő mennyiségű és szakszerű információt az interjún, valamint szóba jött, hogy a „fejvadászok esetében telefonban szinte semmit nem mondanak a cégről, csak kérdeznek”.

A következőkben sorra vesszük, hogy valójában ilyenkor mi megy a háttérben.

– ha már közvetlen a céghez/jövőbeli munkaadóhoz megyünk egy beszélgetésre –

Az ezt megelőző cikkben sorra vettük az interjú előkészületeit, amikor fejvadászhoz megyünk. A következőkben részletezzük azokat a plusz pontokat melyeket érdemes átgondolni, ha a céggel/munkaadóval találkozunk.

Előkészületek

Ha közvetlen a munkaerőt kereső céghez megyünk, az előző cikkben sorra vett pontokat ugyanúgy fontos sorra venni az interjúhoz. Amivel ez a találkozó már több, hogy már tudjuk, hova megyünk, ki a cég. Készüljünk fel a cégből, vegyük sorra a lokális cég adatait (árbevétel, létszám, termékek, szolgáltatások körei) és a nemzetközi háttérét. Ez nem csak azért fontos, mert „villoghatunk vele”, hanem ezáltal sokkal könnyebbé válhat a beszélgetés, egymásra hangolódás. Hamarabb kialakul egy párbeszéd, ha felvázoljuk az olvasottakat és kérdéseket is felteszünk ezzel kapcsolatban.

2020 tavasz…felforgatta és forgatja az élet minden területét egy apró kis élősködő. Az oktatás kiemelt terület, ahol óriási lehetőség előtt állnak a résztvevők, legyen Tanár, diák, szülő.

A digitális oktatás egyszerre lehet játék és mélyreható tanulás, amelyben a hagyományosan vett számonkérést és a puskázást el lehet felejteni. Sok szakember úgy véli és egyetértek, annak nincs értelme, hogy a frontális oktatást vigyék át a digitális térbe. Amire szükség van: tolerancia, nyitottság, rugalmasság, módszertani sokszínűség.

– ha a fejvadászhoz megyünk –

Mi a beszélgetés célja, ha fejvadászhoz megyünk? Milyen kérdésekre számítsunk? Miket említsünk meg, mit részletezzünk? A következőkben sorra vesszük a legfontosabb pontokat a felkészüléshez.

Első legfontosabb, -ha már elfogadtuk a meghívását a tanácsadó szakembernek- ,hogy legyünk nyitottak, álljunk pozitívan az interjú elé. Sokszor tapasztaljuk, hogy visszafogottan, egy-egy mélyebbre menő kérdés esetén néha ironikusan válaszolnak vagy éppen védekező állásban érkeznek a jelöltek. Az indok ilyen esetekben mindig ugyanaz:  „én nem kívánok váltani, engem megkerestek”. Ez rendben is van, ettől függetlenül sosem árt a nyitottság.

Az első beszélgetések lényege, hogy a tanácsadó minél jobban megismerje a választottat. Emiatt sokat kérdez, érdeklődik az adatokról, információkról, belemegy a részletekbe. Ilyenkor a fejvadász pontosan szeretné megérteni, hogy mi az, ami valóban a feladata, felelőssége volt a jelöltnek, milyen tapasztalata van, ami esetleg másnak nincs. Nem utolsósorban pedig kíváncsi rá, hogy mi az elképzelése egy jövőbeli munkaadóról, egy szívesen végzett feladatkörről. A cél az, hogy a jelöltünk és a megbízónk úgy találjon egymásra, hogy aztán hosszútávon tudjanak együttműködni.