Üzleti/céges élet

• A gazdasági szereplők túlnyomó többsége átmeneti válsággal számol, és azt várja, hogy a járvány lecsengésével folytathatja a tevékenységét, a folytatáshoz pedig nélkülözhetetlen a munkaerő, ezért ameddig csak lehet, megtartja az alkalmazottját.
• Egyre több jel arra mutat, hogy globalizációból lokalizáció lesz. Vagyis amit tudnak az országok maguk fogják megteremteni/termelni, de mindenképpen a közelben. Ez óriási lehetőség lehet egy -egy ország munkavállalóinak, vállalatainak (pl. magyar mezőgazdaság erősödése, textilipar, gyógyszeripar, feldolgozóipar stb.) Ez is azt erősíti, kell majd munkaerő.
• Az elmúlt évek folyamatosan a hatékonyságról szóltak, csak sajnos ez kiöli általában a tartalékkapacitásokat. Ha már most is minimum létszámmal dolgozunk, ne csökkentsük, mert az hosszútávon komoly problémát fog jelenteni. Ha Magyarország ügyes, vagyis mi a résztvevők, és nem hatalmasodik el a járvány, ahogy mondják ellaposodik, akkor lehet a legkisebb veszteségekkel tudunk kijönni belőle és a leghamarabb, vagy legalábbis azok között leszünk, akik a leghamarabb talpra állunk a régióban, Európában. És a mi gazdaságunk segít másokat termékkel, szolgáltatással. Akár még több gyártás, szolgáltatás idekerülhet átmenetileg, amíg az anyaországban nem áll helyre a napi élet.
• Sok munkáltató nem szeretné elküldeni az alkalmazottait, ezért támogatja, hogy a munkavállalók – megtartva eredeti munkaviszonyukat – az átmeneti időszakra máshol helyezkedjenek el, és így jövedelemhez jussanak.
• Van, aki rövidített munkaidőben kevesebb bért adva, de megtartja a munkavállalót. (fontos, ha ezt azért csinálja valaki, mert előre tudja, hogy muszáj elbocsátania és így akarja elérni, hogy a későbbi végkielégítés alacsonyabb összeg legyen, az viszont nem korrekt és veszélyes is a munkaadó számára)

• A 2008-as válságban, amit láttunk – aki megtehette, ekkor vett fel embert, mert azt mondta, legyenek nálam a jó emberek mire vége a válságnak. Ha felvenni nem is tudunk, semmiképpen, nem az a jó döntés, hogy azonnal elbocsátjuk a munkaerőt. (a költségeket lehet máshogy is csökkenteni lsd home office pl)
• azoknál a cégeknél is kipróbálni a home office-t, ahol eddig ez nem volt gyakorlat – az SSC/BSC-knél (szolgáltató központok) széles körűen elfogadott, de lehet, hogy más műfajban több helyen nem alkalmazták, de most a szükség miatt…
• megnézni, hogy esetleg az előzőnek köszönhetően lehet-e csökkenteni a bérelt területet
• új gyakorlatot kialakítani, megnézni, hogy milyen technikák léteznek a videokonferenciákra, akár otthonról a csapatok együtt dolgozására, illetve a „benti” érzés megteremtésére
• nem az otthoni munkavégzés, hanem a járványnak köszönhető forgalom/munka csökkenése, a nagyobb bajok elkerülése érdekében most végre lehet hajtani a régóta halogatott projekteket, így a cégátvilágítás, hatékonyságjavítás, szervezet- folyamatfejlesztés, az esetlegesen szükséges minőségi cserék
• a várhatóan csökkenő forgalom mellett most meg lehet tenni az esetleges rotációkat is, hogy a munkatársak kipróbálhassák magukat új területen is, növelve ezáltal a cég megtartó képességét

• szintén a kevesebb munkának köszönhetően utolérheti magát az adminisztráció, a dokumentálás
• meglévő ATS, CRM rendszerek karbantartása
• ha még nincsenek ilyen rendszerek, érdemes a megvalósításon elgondolkozni
• adatvezérelt értékesítési csapat felépítése, felfejlesztése
• külső-belső tréningek tartása, előre hozatala
• alapanyag hiányok esetén – ami várhatóan már a nagyon közeli jövőben megjelenik – a gépkarbantartások, felújítások előre hozatala
• e-learning anyagok készítése
• az esetleg elmaradt féléves-éves értékelések pótlása vagy bármi, ami elmaradt
• amire vigyázzunk- ne másoljuk le más cégek döntéseit – nem tudjuk a részleteket. Mindig konzultáljunk szakemberrel, legyen az gazdasági szakember vagy egy jogász (lehet ott van kollektív szerződés, milyen munkaszerződések vannak, az mit tartalmaz stb.stb.)